Gyerekkoromban minden vasárnap ugyanazt az ebédet ettük éveken át. Húsleves,csirkepörkölt,rántotthús.
Annyira meguntam vagy megútáltam hogy sok-sok éven át nem bírtam magam rávenni hogy ezeket a kajákat
főzzem és egyem.
De mivel családom van,és némely tagja szerette és most is szereti ezt a menüsort így hát őket nem akartam
megfosztani az élvezettől , tehát bőszem főzőcskézem a husileveskét a pörit és a rántott húst.
Viszont párszor eszembe jut az érzés,hogy vigyáznék a csöpp családom lelkivilágára nehogy megunják a
főztömet ezért néha újítok a recepteken. Nem is titkolom előlük, döntsék el hogy ízlik-e nekik a másik változat.
Az is igaz, hogy nem tudnék rutinszerűen hétről-hétre ugyanazt főzni.Nem is teszem.
Bizony a minap remek kis panír masszát készítettem a husihoz mielőtt kirántottam.
A tojást össze kevertem liszttel,pár evőkanál mascarponéval,sörrel,lestyánnal,színes borssal,füstölt sajttal és egy
kis sóval. Ebbe forgattam a húsokat és a vegák kedvéért a zöldségeket (brokkoli,gomba,hagymakarika) majd
ezután a házilag készített zsemlemorzsát használtam a bundázáshoz.Mivel jó sűrű volt a panír massza ezért sok
morzsát felvett és isteni puha lett kisütés után is.
Osztatlan sikert aratott. Legközelebb megint kitalálok valami újat.
Utolsó kommentek