Biztos emlékszel írtam már egy előző posztomban,hogy rózsaszirmot szárítottam télire ami teában csodálatos íz és illatanyagot ad.
Valamelyik nap az én kisnagyfiam szinte beledugta a fejét az üvegbe amiben a szárított rózsát tartom, miközben teát készítettem belőle és mélyeket szippantgatva belőle az mondja:
-Anya ebbe a rózsába legszívesebben beleharapnék!
- Úgy-e ??? -kérdezem én.
-Úgy ám!!! -feleli ő és nagyot nevettünk.
Aztán bevillan a nagy öltet...ehetővé teszem neki a rózsáját ha már úgy odavan érte.
Rózsacukrot fogok csinálni!!!
Fogtam egy befőttes üveget egy nagy marék szirmot tettem az aljába majd kristálycukrot szórtam rá.
Megint szirom majd megint cukor.Míg meg nem telt az üveg.
Csodás lesz pár hét után amikor a cukor átveszi az illatot és az ízt.
Aztán újabb ötletem támadt...
Vanília rudat aprítottam és ugyanígy cukorba rétegezve eltettem.
Aztán fahéjas cukrot is csináltam sőt a karácsonyi puncshoz és sütikhez narancsos szegfűszeges cukrot is.
Elteszem a szekrénybe és amikor használok belőle átszitálom hogy a cukor tiszta maradjon az ízesítőket pedig
újfent fel tudom használni.
Ez aztán igazán édes élet!!!
Utolsó kommentek