Na szóval! Van az a csillapíthatatlan mindent elsöprő vágy...amikor falnád,csak úgy...kennéd kenyérre, zsemlére, kekszre,ostyára,,,bármire,csak ehesd.Aztán máskor jó lenne sütibe,palacsintába.Ha lenne itthon,de jó lenne... Mogyorókrém! Aztán ha van,eszedbe jut, hogy mégsem eheted vagy a gyerkőcöd nem,vagy a barátnőd nem, akinek sütöttél finomságot szülinapjára... és nem a cukortartalom miatt...Mogyoró allergia! Bammm....ez bizony elég gáz! Sok mindenben van mogyoró,vagy nyomokban mogyorót tartalmazhat.Ez már elég ok, hogy kedvét szegje az ínyenc éhezőnek és hogy óvatoskodó körbetopogás helyett inkább lemondóan legyintsen... áááá...hagyjuk inkább...nem merem megkockáztatni! Na ennek vége! Legalábbis nálunk! Egy szép napon úgy döntöttem,hogy én is akarok enni mogyorókrémes palacsintát! Ezért hát elővettem a fagyasztóból mintegy fél kiló diót!
Tepsibe raktam,megpirítottam.Miközben 60 dkg tejcsokit tördeltem kislábosba amit beletettem egy vízzel töltött nagyobb edénybe és vízgőz felett olvasztani kezdtem.A pirított diót vászon zsákba tettem és nyujtófával apróra őröltem.
Adtam hozzá 3 evőkanál porcukrot és 4 evőkanál kókuszzsírt.Botmixerrel összekevertem, majd az olvadt tejcsokit hozzáadva folytattam a keverést.
Végül hozzáadtam 6 evőknál étkakaóport. Símára kevertem,üvegbe töltöttem,felcímkéztem. Miközben hűlt a krém,arra gondoltam,hogy ezt megkóstolni csak frissensült kenyérrel érdemes.Így hát sütöttem egy csodálatos kenyeret....
.....és ez lett belőle! Szépség,üdeség,frissesség....tépve,kenve,maszatolva kétpofára és a legvégén kiderült,hogy még sütésálló is! Így még mogyorókrémes batyu is lett belőle. Pedig "csak" dióból van!
Utolsó kommentek